No.. miután rájöttünk, hogy ez a szívómembrán bigyula mégis mire jó, pár gyakorlati dologgal is foglalkoznánk. A korábban bemutatott Mzoli által öntetett membránházat láthatuk az első képen.. no ha valami hasonlót akarunk, akkor odakell figyelni a megmunkálására, pl orbitális méretu karbinál a felfogatás szögét is bekell kalkulálni az öntvény megmunkálásánál, különben fel sem fér az egész. A membránházat természetesen öntéshiba mentesre kell munkálni, és lehetőleg az áramlásoknak megfelelően kialakítani a dolgokat, szóval meredek élek ne legyenek a rendszerben. Ezek bármennyire meglepoek 1-2 tized le-s teljesítmény csökkenést is okozhatnak. Pl a második képen először körbefurkáltam az aluminiumot, majd multigéppel, aluminium marófejjel munkáltam készre.
Miután ez kész lett, egy peremes csövet esztergáltam, ami az elöbb megmunkált darabba pontosan beleül, majd csavarokkal és tömítőpasztával rögzítettem. Ezen kívül még érdemes a képeken nem látható közbetétet kivitelezni, ami maga a membránházon belűl helyezkedik el és az a feladata, hogy szép ívesen, az áramlásnak megfelelően kitöltse a membránnál a holttereket, mellőzve ezzel a káros áramlások kialakulását. A negyedik képen a simsonos célra ezzel a membránnal megfelelő young modulusú karbon membránlap található, 0.3mm vastagságú. Ez lényeges paraméter, ugyanis kis ellenállásúnak kell a lapnak lennie, mindezt úgy fordulaton nehogy belebegjen, különben átmegy szívóoldal vezérlés nélkülivé a motorunk. A membránlapoknál lényeges paraméter az elöbb említett young modulus: (A szilárdságtanban és rugalmasságtanban a rugalmassági modulus vagy Young-modulus egy anyagra jellemzo állandó, az adott anyag merevségéről nyújt információt. A lineárisan rugalmas anyag Hooke-modelljében a húzó vagy nyomó mechanikai feszültség (s) a fajlagos nyúlással (e) arányos. Jele E, mindig pozitív szám, szokásos dimenziói N/mm² (MPa) vagy kN/cm². Thomas Youngról kapta a nevét, aki angol fizikus, orvos és egyiptológus volt. Ha egy szokásos szerkezeti anyagot (fémet, betont, kerámiát, fát stb.) terhelés alá helyezünk, egy darabig rugalmasan viselkedik, vagyis ha a terhelést megszüntetjük, megnyúlása megszünik, eredeti hosszát veszi fel. Ezt a tartományt rugalmassági tartománynak nevezik. Ha a terhelést tovább fokozzuk, az anyag maradó alakváltozást szenved, még nagyobb terhelés hatására eltörik. A szerkezeti anyagok nagy része a rugalmassági tartományban a Hooke-törvényt követi, vagyis rugalmassági modulusa a terheléstol független. Nem minden anyag viselkedik így. Műanyagok és a gumi nem lineáris tulajdonságokat mutat, vagyis a rugalmassági modulus a terheléstől is függ, nemcsak az anyagminőségtől.)
Egy ilyen csodálatos kis fóliázott lapban adnak két ívet, kb 5-6e forintos vételálra emlékszem, szóval aranyárban van, de hát a tényleges karbon az ennyibe fáj. A legfosabb karbonszövet négyzetmétere 10000Ft-nél kezdodik. Persze ez is lényegesen olcsóbb, de hát akinek van kedve az lamináljon magának mugyantával. Ráadásul enyiért még matricát is kapunk, hűdejó. Utolsó képünkön pedig azt látjuk, hogy az acél membránlapom mintájára hogyan vágtam ki karbonból a lapokat. A két ívből kb 8 lap vágható ki. De lehet hogy több. Célszerű valami jó éles ollót, pl jófajta körömvágó kisollót alkalmazni. Az elég jól viszi a dolgot. Próbáltam szönyegvágókéssel is, köznépiesebb nevén szikével, pedig azzal az orvosok műtenek, de kb mindegy. A végso membránház nem teljesen ilyen lett, de nagyvonalakban hasonló a fent említett megoldásokkal. Lényeges változtatást nem okoz a dolog, de egyérteluen pozitív volt a korábbiakhoz képest az átalakítás hatása. Ez gyakorlatilag igényesség kérdése még azoknál is, akok mondjuk a karbon lap megvásárlását nem engedhetik meg pillanatnyilag maguknak, akkor is célszerű odafigyelni az apróságokra. A lapok is könnyedén cserélhetőek utólag.
Bővített membránkeret:
Egy másik fórumon dobta fel valaki a már régóta bevált ötletet, hogy egy gyári membránt fel lehet bővíteni a nagyobb áteresztőképességért. Ez tény és való így van, robogósoknál bevált módszer. Én is így csinálom a motorjaimnál. Pár kép erejéig szeretnék bemutatni egy minarelli robogómembránt.
A gyári állapot:
Az átalakított változat:
A gátakat multigéppel vágtam ki, majd az ablakokat is szélesítettem az egybenyitást követően. A belső részt középen az áramlásak megfelelően legömbölyítettem. Majd karbon lapokat vágtam rá. A membrán felfekvő felületét pedig köszörölés/marás hiányában üveglapon lecsiszoltam.
Az így kapott membrán áteresztő képessége azonos határoló nyitással a gyári változathoz képest 24mm-es körátmérőről 28mm-esre nőtt. A motor szubjektív teszt alapján teljes tartományban mintegy 5%-al erősebb lett, bár a tesztelt motort a kis membrán keresztmetszet gátolta, ugyanis egy 80ccm-es hengerűrtartalommal rendelkező példányról volt szó.
2016-os cikk bővülés, AM6 membrán módosítás:
A teszt alany egy egyedi, kísérletezésre kialakított, ekkor még két felömlővel üzemelő, ámde membránvezérelt 58ccm-es motor volt (Simson), segédkipufogó nyílással, utcai használatra, rendesen beállítva, megfelelő előgyújtásgörbével. Magas szívócső depresszióval (légszűrőházzal) és kelleténél kisebb átömlés keresztmetszettel. Tehát ideális példája egy szívócső oldalon elkezdett változás kimutatásának.
Az eredeti kiindulási alap egy metrakit gyártmányű üveg lapos membrán volt, amelyen az ablakokat módosítottam (nyilvánvalóan a lap várható élettartamának rovására, viszont a középső gátat benne hagytam (a fentebb lévő membránnal ellentétben), hogy azért mégis legyen ami megtámassza a lapot.
Az ablakokat a fenti képen láthatóan minden irányban bővítettem, szélesítettem.
Szemből jól látható az eredeti és a módosított keresztmetszet közötti különbség. Lapokat és határolókat belepróbálva majd összeszerelve jól látható az óriási gyártói hanyagság, tömegcikk lévén szó. A csavarok belógnak a szívó csatornába.
A csavarok síkba marva a felülettel:
Ezt követően a mart felületek köszörülése következett, szépen. Vigyázzunk a felfekvő síkra én 1-1 nagy lapot használtam. Így a középső (tömítő) felület elvékonyítása sem probléma. A gyári üveglapokat több lapot összehasonlítva félretettem. Majd végül egy mérve 0.35mm vastag karbon lap váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Thetás mérési sorozatokat végeztem, természetesen mindannyiszor üzemi hőmérsékletre bemelegítve, 8-8-as mérési sorozat átlagát vettem alapul. Bár a példa a szívócsődepresszió és az átömlő keresztmetszet miatt kisarkítja a különbséget, de markánsan látható pozitív a változás:
Kiegészítés: A membránban látható a vízszintes elválasztó, ezt NE távolítsuk el, sőt amennyiben nincs, ügyes kezű emberek még utólag akár be is építhetik. Nem sokat, de javít. Ahogy nagyobb krossz méreteknél függőleges elválasztókat is beépíthetünk, amennyiben gyárilag nem található.
Sok sikert a megvalósításhoz!